A balatoni szelekről

A vitorlázók számára a hajójuk mellett a legfontosabb dolog a szél. A balatoni szélviszonyok rövid összefoglalása:
A Keszthely és Tihany közötti medencében az uralkodó szélirány északi, Tihany és Kenese között északnyugati. A délnyugati és délkeleti szelek inkább a Balatoni vitorlás szezonon kívül, ősszel és télen gyakoribbak, bár az utóbbi években a főszezonban is egyre gyakoribbak.A vitorlázók számára a hajójuk mellett a legfontosabb dolog a szél. A balatoni szélviszonyok rövid összefoglalása:

A Keszthely és Tihany közötti medencében az uralkodó szélirány északi, Tihany és Kenese között északnyugati. A délnyugati és délkeleti szelek inkább a Balatoni vitorlás szezonon kívül, ősszel és télen gyakoribbak, bár az utóbbi években a főszezonban is egyre gyakoribbak.

A Balatoni viharok nem túl sűrűn fordulnak elő, de hirtelen kitörésük és a meredek hullámok miatt igen veszélyesek lehetnek. A viharokat általában dél nyugati meleg légáramlatok előzik meg, majd észak felől hirtelen lecsap az erős, viszonylag hideg szél. 15-30 perc alatt 30–35 m/s erejű széllökések alakulhatnak ki, ezeket lehetőség szerint a kikötő biztonságában tanácsos átvészelni.

Az eddig mért legerősebb szél 129,6 km/h sebességű volt, 1961. július 13-án. A legszelesebb hónap április, míg a legkevesebb szél szeptemberben van. A Tihanyi- félsziget és az északi part dombvidéke változatosan befolyásolják a szelek eloszlását a tavon. A Balaton hosszúsága miatt is nagy különbségek alakulhatnak ki a légmozgásban a Balaton különböző területein, emiatt osztotta három medencére a tavat a viharjelző szolgálat.

A tó sekélysége és a nyári meleg víz viszonylag alacsony viszkozitása miatt szél esetén gyorsan alakulnak ki rajta hullámok. A Bakony hegyei lüktetést idéznek elő a szélben, ami a tavon hirtelen hullámzást, illetve hullámmentes időszakokat okoz. A hullámok szokatlanul meredekek, amit a viszonylag sekély vízmélység, a meder interferenciája idéz elő. Az eddig legmagasabb hullámokat partközelben 1,82, a meder közepén 1,95 méternek mérték. A hullámok hossza 2-12 méter között mozog. A szél elülte után 2 óra szükséges a hullámok elcsendesedéséhez.

Ugyancsak a szél, valamint a föld forgása befolyásolja az áramlások kialakulását is a tóban. Az uralkodó északnyugati szélnek megfelelően a fő áramlatok a felszínen az északi partról a déli felé haladnak, míg a tó mélyén a víz az ellenkező irányba áramlik vissza. A medencék közötti vízszint-elmozdulások idején különösen erős áramlatok alakulnak ki a Tihanyi-félsziget által leszűkített mederrészben, ahol sebességük elérheti a 2 m/s értéket is.

Egy érdekes táblázat az elmúlt három év szélerősségéről havi lebontásban: